E játék megrendezésénél, a versenyzők győzelmi célja mellé, a versenyjátszmák lépéseinek bemutatását helyezzük előtérbe. Nem utolsósorban a közönség tippelési, (fogadási) szenvedélyének kielégítését.
A versenyzők a hagyományos páros játszmáktól eltérően, nem egy közös asztalnál, egy közös sakktábla előtt gondolják ki (tervezik meg) a sakklépéseiket, hanem egymástól fizikailag távol, külön- külön.
Az így kigondolt lépést továbbítják egy harmadik helységben felállított kivetítő sakktáblára. A kivetítő sakktábla előtt foglal helyet a helyi közönség a műsorvezetővel. A műsorvezető lépi meg ténylegesen (lépésről-lépésre) az érkező lépéseket. A versenyzők is erről a közös kivetítő tábláról ismerhetik meg az ellenfél lépését.
Mielőtt azonban a versenyzők továbbítanák a lépéseiket, a sakkbíróknak alkalmuk van megtippeltetni a helyi és távoli (net) közönséggel a várható lépéseket.(„Vajon mit lép most az ellenfél?”)
A tippeket oly mértékű diszkrécióval kell kezelni, hogy a versenyzők ne ismerhessék meg.
A kivetítő táblán megjelenő lépésekért izgulhat a közönség! („Jól tippeltem-e?)
Ma már adottak a telekommunikációs eszközök (telefon, tévé, internet, műhold stb.) széles választéka ahhoz, hogy a mindenkori FIDE-szabályoknak megfelelően, tisztán, szabályosan megrendezésre kerülhessen ilyen típusú játék. (lépéstovábbítás, kommunikáció stb.)
Ennél a játéknál nem lehet cél a gyors lépésváltás, hanem meghatározásra kerül egy időintervallum, ameddig a versenyzők nem léphetik meg a soron következő lépésüket. Vagy azért, hogy a közönségnek legyen ideje „emészteni” a lépést, vagy azért, mert azt a lépést a sakkbírók tippeltetésre (fogadásra) alkalmasnak tartják, és az, időbe kerül.
Mivel nem automatikusan, minden sakklépést tippeltetnek meg a sakkbírók, ezért időközönként mód van arra, hogy különböző show-elemek (zene, tánc, sakk-könyvbemutató stb.) beiktatásával színesítsük a rendezvényt, és ezáltal a közönség lazulhat és felfrissülhet.
Ha a versenyzőket a zárt helyszínen egy-egy kollektíva is segíti, akkor már ez a játék, helységek-helységek elleni, országok-országok elleni, kontinensek-kontinensek elleni játéknak, versengésnek is felfogható, illetve értelmezhető.
Egyébként is, a kollektív döntés bölcsebb lehet az egyedi „a magányos farkasi” döntésnél.
Ezzel a játékkal oldani tudjuk a jelenlegi zárt és feszült játszmákat, illetve a külvilág felé történő nyitással az eddigieknél több ember számára elérhetővé és élvezhetővé varázsolhatjuk az izgalmas partikat.